Ha a történelem érettségi követelmények szó hallatán összeugrik a gyomrod, ne aggódj: nem vagy egyedül.
Különösen igaz ez akkor, ha a történelem érettségi követelményekről van szó – hiszen az új NAT (Nemzeti alaptanterv) miatt több minden változott.
De mielőtt pánik üzemmódba kapcsolnál, jó hírünk van: a történelem érettségi logikus, kiszámítható, és ha tudod, mire figyelj közép- és emelt szinten, nem érhet meglepetés.
Ebben a cikkben lépésről lépésre végigmegyünk azon, mit várnak el tőled 2026-ban, hogyan épül fel az írásbeli és a szóbeli vizsga, és hogyan érdemes felkészülni rá, hogy ne csak túléld, hanem tényleg jól is teljesíts.
Tartalomjegyzék
- Történelem érettségi követelmények 2026
- Tananyag-követelmények – közép- és emelt szinten
- Írásbeli vizsga felépítése – közép- és emelt szinten
- Szóbeli vizsga felépítése – mit jelent a „jó felelet”?
- Felkészülési tippek – „kisokos” módra, lépésről lépésre
- Gyakori „rejtett” vizsgaszabályok és működő praktikák
Történelem érettségi követelmények 2026
A 2026-os érettségi is a 2020-ban közzétett NAT alapján zajlik majd, ami számodra azt jelenti, hogy a vizsga az értelmezésre, logikus gondolkodásra és forráselemzésre épít – nem pusztán évszámok és nevek bemagolására.
A cél az, hogy a diák ne „időrend-masinaként” működjön, hanem értse is, mi és miért történt, és az hogyan hatott a későbbi eseményekre.Vagyis: a történelem érettségi követelmények 2026-ban is kevesebb lexikális adatot, de több gondolkodást várnak el.
A követelmények szerint:
- nagyobb hangsúlyt kap a 21. század történelme,
- megjelennek gazdasági, társadalmi és kulturális összefüggések,
- fontosabb lesz a térképolvasás, forráselemzés és következtetés,
- és külön figyelmet kap a magyar és az egyetemes történelem kapcsolata.
Ami pedig állandó: a történelem továbbra is a legjobb „élet-tantárgy”. Ha érted a múltat, jobban érted a jelent is.
Tananyag-követelmények – közép- és emelt szinten
A történelem érettségi követelmények pontos ismerete segít átlátni, mit várnak el közép- és emelt szinten.
Középszint: az átlátás műfaja
Középszinten az a cél, hogy felismerd és elhelyezd a főbb korszakokat, kulcseseményeket, szereplőket, és tudd összekötni őket ok-okozati szálakkal. Nem kell minikönyvtárnyi adat, viszont kell rendszer, fogalomhasználat és összefüggés-érzékenység.
A középszint főbb témakörei:
- Ókori civilizációk öröksége (görög és római kultúra)
- Középkori Európa főbb jellemzői (jobbágyság, egyház, városok, stílus irányzatok)
- Magyar középkor súlypontjai (honfoglalás, államalapítás, Aranybulla, tatárjárás, Anjou- és Luxemburgiak, Hunyadiak)
- A kora újkor (felfedezések, reformáció/ellenreformáció jelentősége, török terjeszkedés Magyarországon)
- Felvilágosodás államelméletei, alkotmányos monarchia és köztársaság példája
- A 18. század magyar történelme (Rákóczi-szabadságharc és Mária Terézia/II. József reformjai)
- 19. század politikai eszméi, az ipari forradalom és a polgári állam jellemzői
- A reformkor fő kérdései, március 15. és az április törvények, a szabadságharc eseményei
- A kiegyezés, dualizmus gazdaságpolitikája, etnikai viszonyok
- A világháborúk kora (első és második világháború jellemzői, magyar események 1918-20 között, Németország és a Szovjetunió, konszolidáció és oktatáspolitika Magyarországon, hazánk belesodródása a második világháborúba, német megszállás, holokauszt)
- A hidegháború kora (szovjet-amerikai konfliktus kibontakozása és jellemzői, Rákosi-diktatúra sajátosságai, 56-os forradalom, Kádár-rendszer főbb pontjai, kommunista rendszerek bukása és a rendszerváltás)
- A jelenkor súlypontjai (Európai Unió intézményei, magyar állam működése, határon túli magyarok és magyarországi nemzetiségek)
A középszint nem kíván mély elemzést, viszont elvárja, hogy összefüggéseiben lásd a folyamatokat:
- alapfogalmak helyes használata (például: állam, rendiség, polgárság, nemzetállam, diktatúra, piacgazdaság stb.),
- térképek, ábrák, táblázatok olvasása és értelmezése,
- a történelmi források és a saját tudásod összekapcsolása.
Emelt szint: a mélyvíz – elemzés, érvelés, önálló gondolat
Az emelt szint már „más liga”: itt az ismereteidet, valamint az önálló gondolkodásodat, érvelésedet és forráskezelési képességedet is komolyabb szinten tesztelik és mérik.
Követelmények:
- a középszint követelményei és témái, kiegészítve az emelt szinten elvárt témakörökkel,
- álláspontok megfogalmazása és ütköztetése, forráskritika,
- okok és következmények komplex feltárása, rövid és hosszútávú hatásaik magyarázata,
- többnézőpontú elemzés, különbségek és hasonlóságok felismerése,
- korszakokon átívelő jellemzők megállapítása, fejlődés bemutatása.
Az emelt szinten a hangsúly tehát nem a „ki, mikor, hol” típusú kérdéseken van, hanem azon, hogy mit jelentett, és miért volt fontos. A lényeg: nem elég „tudni”, gondolkodni kell tudni történelmileg.
Írásbeli vizsga felépítése – közép- és emelt szinten
Középszint – két rész, egy vizsgaidő
A történelem érettségi követelmények egyik legfontosabb része az írásbeli vizsga 180 perc (3 óra), és két nagy részre oszlik:
- Rövid választ igénylő feladatok (12 feladat, 50 pont)
- Kifejtendő feladatok (esszék) (2 esszé, 50 pont)
A rövid feladatok lehetnek:
- időrendi, térképes, forrásalapú, képelemzős kérdések,
- többnyire egy-két szavas válaszokat igényelnek, ritkábban egy rövid mondatos választ.
Praktikus tudnivalók – „kisokos” stílusban
- Egyszerre kapod meg a rövid feladatokat és az esszéket. A teljes vizsidőt te osztod be.
- A rövid feladatok témaköre szűkített: a középszinten hivatalosan kijelölt témákból kérdeznek, nem „bárhonnan”.
- A rövid feladatok forrásközpontúak; mindig kapsz segítő anyagot (szöveg, térkép, diagram, kép, karikatúra). Figyeld a zárójelben megadott infókat (szerző, keletkezési idő, kontextus)!
- Tipikus hiba: túl hosszú válasz rövid feladatnál. Légy tömör! Ha nevet kérnek, ne írj miniesszét, csak az adott nevet.
- A szöveges részben két esszét írsz a négyből. A választásnak szabályai vannak:
- egy rövid esszé egyetemes történelemből,
- egy hosszú esszé magyar történelemből,
- az egyik 1849 előtt, a másik 1849 után.
A feladatlapon egy külön táblázat segít a helyes párosításban – használd!
- Forrásbeépítés az esszéknél kötelező; rövid esszéhez egy, hosszúhoz három forrás tartozik. Ne hagyd „dísznek” őket: rögzítés + megállapítás módszerrel dolgozz (lásd lejjebb).
Időbeosztási ötlet (ajánlás):
- Rövid feladatok: a vizsidő első fele – lendületből, fókuszáltan.
- Esszék: a vizsidő második fele – vázlat, bekezdések, tudatos forráshasználat.
- Nem szabály, ajánlás: próbáld ki gyakorláskor, neked mi működik.
Forráselemzés „miniképlet”:
- Rögzítés: egy mondatban összefoglalod, mit állít/ábrázol a forrás.
- Megállapítás: önálló tudásoddal kiegészíted, megmagyarázod, kontextusba helyezed a forrás tartalmát (ok, cél, következmény, összefüggés, ellenpont).
- Ha megakadsz: tedd fel magadnak a „miért, hogyan, ki, mikor, milyen következménnyel” kérdéseket – ezek kivezetnek a holtpontról.
Fogalomhasználat:
- Legyen általános (pl. állam, törvény, hadsereg) és konkrét (pl. principátus, vasfüggöny, Lebensraum) fogalom is az esszében.
- Tér és idő: mindig helyezd el a témát (korszak, év(tized), régió/ország, város, intézmény). Magyar témáknál jelezd a tágabb keretet (pl. Habsburg Monarchia, keleti blokk).
Segédeszközök középszinten (gyakori kérdés):
- Történelmi atlasz használható (kronológiai adattáblázat nélküli középiskolai atlasz). Írásbelire magad viszed, szóbelin az iskola adja – de tartsd kéznél a sajátot is.
- Helyesírási szótár elérhető a teremben – használd a végén!
A két esszé közül az egyik rövid (17 pont), a másik hosszú (33 pont) dolgozat, amelyeknél logikus, tagolt érvelést várnak el.
A vizsga értékelésénél nagy szerepe van a helyes forráshasználatnak és az ok-okozati összefüggések felismerésének.
Emelt szint – elemzés és szintézis
Az emelt szint 240 perc (4 óra), és összetettebb felépítésű.
Részei:
- Rövid, forrásalapú feladatok (12 feladat, 50 pont)
- Kifejtendő, problémaközpontú esszék (3 esszé, 50 pont)
Emelt szinten az esszék jóval komplexebbek, mint középszinten: rövid esszét 2 forrás felhasználásával, hosszú esszét 4, korszakokon átívelő esszét 5, összehasonlító esszét 5-6 forrás feldolgozásával kell megírnod.
Külön előny, ha tudsz gazdasági-társadalmi adatokat, komparatív példákat („mi történt ekkor Nyugat-Európában, és miben más ez Magyarországon?”) beemelni.
Itt már nem elég „jól tudni” a történelmet – érvelni kell róla, mint egy mini tudós.A javítók pedig külön figyelik a történelmi gondolkodásod, a logikai kapcsolatok meglétét, és azt, mennyire tudod az információkat rendszerezni.
Szóbeli vizsga felépítése – mit jelent a „jó felelet”?
A szóbelire sokan úgy gondolnak, mint egy „végső megmérettetésre” – ami jogos is, hiszen ezzel zárod a vizsgát, ahol a személyes felkészültséged és kommunikációd számít.
Középszint menete:
A szóbeli vizsga hivatalosan 15 perc, ami egy tétel kifejtéséből áll.
A tételhez kapsz forrásokat (szöveget, térképet, képet), amelyeket elemezned kell.
- Tételhúzás után kapsz 30 perc felkészülési időt. Erre a szakaszra vidd át az írásbeli esszéknél tanultakat: vázlat, szempontrendszer, logikai rend.
- A tételhez források is tartoznak (szöveg/kép/térkép/diagram). Ezek nem opcionálisak – KÖTELEZŐ mindegyiket beépítened a feleletedbe.
- A felelet két szakaszból áll: a húzott tétel önálló ismertetése, majd kérdések a vizsgáztatótól. A kérdések azokra a pontokra mennek rá, amiket kihagytál a megoldókulcs alapján.
Témakörök és tételek:
- Az iskolád 20–22 témakört ad ki előre (középszint hivatalos témái közül).
Egy témakör általában megfeleltethető egy tételnek.
Pro-tipp a szóbelire:
- Írj vázlatot ugyanabban a szerkezetben, ahogy az esszéknél:
Bevezetés (idő és tér, kulcsfogalmak) → Tárgyalás (forrásrögzítés + megállapítás, önálló ismeretek) → Lezárás (következmények, összefüggések). - Gyakorolj hangosan (időre), lehetőleg párral: tanulótárs kérdez, te válaszolsz.
Emelt szint – mélyebb fókusz:
Emelt szinten központilag 30 témakört adnak ki – FONTOS egy témakör nem fedd le egy tételt, mint középszinten. Egy témakörből – mivel elképesztően hosszúak – 5-8 tételt is kiállíthatnak.
Az emelt szintű szóbeli hivatalosan 20 perc.
A felkészülésre minimum 30 percet biztosítanak, vagyis ennyi időd van a tételed kidolgozására.
Itt már mélyebb, elemző kérdések jönnek, ahol a forrásértelmezés és a történelmi összefüggések felismerése döntő.
Feladat lehet például:
- források közötti ellentmondás feltárása,
- történelmi személyiségek nézőpontjainak összehasonlítása,
- történelmi események hosszabb távú hatásainak értékelése.
- Több és komplexebb forrás; a vizsgáztató ellenpontozó kérdései gyakoriak („Mi volt a másik fél érve?”, „Mi változott 10–20 év távlatában?”).
A jó felelet analitikus: nemcsak elmond, hanem magyaráz, mérlegel, értékel.
Az értékelés itt már az „egyetemi” gondolkodáshoz áll közelebb – precizitást, önállóságot és higgadt érvelést jutalmaznak.
Felkészülési tippek – „kisokos” módra, lépésről lépésre
A) Rövid választ igénylő feladatok – hogyan ne veszíts feleslegesen pontokat?
- Olvasd el kétszer a feladatot. Sok hiba pusztán figyelmetlenségből születik (pl. „egy forrás kimarad”, „több forrás is használható”, „válasz több helyen is szerepelhet”).
- Válaszolj pontosan arra, amit kérdeznek. Ha név kell, ne írj körmondatot; ha dátum, adj pontos időmegjelölést (témafüggő, lásd lejjebb).
- Források zárójeles infói (szerző, keletkezés, jelleg) aranyat érnek – egy pillantás, és máris érthetőbb a kontextus.
- Atlasz: ne csak nézd – használd. Kövesd a térbeli mozgásokat, nézd meg a határokat, fókuszterületeket.
B) Esszék – a rögzítés–megállapítás módszer, vázlat, fogalmak
- Vázlat kötelező (magadnak):
- Idő és tér (korszak, kulcspontok)
- Fogalmak (általános + konkrét)
- Források: rögzítés (miről szól) + megállapítás (ok, cél, következmény, tágabb összefüggés)
Önálló ismeretek (forrástól független plusz tények, példák)
- Bekezdés-stratégia: minden forráshoz külön bekezdés; önálló ismereteknek külön bekezdés. Átlátható, jól javítható – és neked is biztonságot ad.
- Időbeliség: minél közelebb vagyunk a jelenhez, annál pontosabb dátumok kellenek; minél szűkebb időszak a téma, annál precízebb időmegjelölés (1956-os forradalom ≠ „1956 körül”).
- Fogalomtár: a témákhoz tartozó kulcsfogalmakat gyűjtsd külön (pl. „hűbériség”, „rekatolizáció”, „dualizmus”, „kollektivizálás”, „vasfüggöny”). Az esszé nem fogalomgyűjtemény – de a fogalmak látható jelenléte szakmaiságot jelez, amit pontoznak.
- Térbeliség finomhangolása: magyar témánál jelezd a tágabb keretet (Habsburg Birodalom, keleti blokk, EU – témafüggően). Városi példák, intézmények, helyszínek említése plusz konkrétságot ad.
C) Szóbeli – tételstratégia, szempontok, gyakorlás
- Tételszétbontás: a tétellap mindig ad szempontokat – dolgozz listával, pipáld ki, amire kitértél.
- Forráshasználat szóban: röviden foglald össze (rögzítés), majd adj hozzá magyarázatot/következményt (megállapítás). Egy-két mondat elég – de legyen.
- Önbizalom ≠ terjengősség: adj konkrét választ. Ha kérdeznek, maradj témánál; ha nem tudod, mondd el, mit gondolsz, miért – a gondolatmenet érték.
D) Tananyag, eszközök, gyakorlás – mit és hogyan?
- Tankönyv + atlasz középszintre bőven elég. A vizsgafeladatok ezekre épülnek.
- Oktatási Hivatal előző évek feladatsorai és megoldókulcsai: írj meg teljes feladatsorokat időre.
- Jójegy: témazáró tesztek (minden indításnál új válogatás), érettségi szimuláció (rövid feladatok + esszé forrásokkal, az esszénél lépésről lépésre vezetett kérdés-sor jelenleg gyors visszajelzéssel, értékelési szempontokkal). Ez kifejezetten jó az időbeosztás gyakorlásához és a forráslogika begyakorlásához.
- Időzítés: gyakorlásnál próbáld szorosabb időkerettel (pl. kicsit kevesebb, mint a vizsidő), mert élesben izgulni fogsz – így marad tartalékod.
- Kitekintés (kiegészítésként, ha érdekel): szakkönyvek, dokumentumfilmek, megbízható YouTube-csatornák, sőt videójátékok (Total War-széria stb.) – csak akkor, ha a kötelező tananyagon már végigmentél. Jó motiváció, szemléletformálás, de nem helyettesít tananyagot.
- Élő történelem: beszélgess szülőkkel, nagyszülőkkel rendszerváltásról, Kádár-korról, hidegháborúról – a személyes történetek megragadják a lényeget, amit az esszében is könnyebb visszaadni.
Gyakori „rejtett” vizsgaszabályok és működő praktikák
- A rövid feladatok nem miniesszék. Ha a kérdés egy szót/egy nevet/egy helyet vár, adj pontosan annyit.
- A feladatvédő megoldás: ha hibáztál, egyértelműen javíts (húzd át, zárójel, új válasz) – ne legyen kétértelmű, mit kell értékelni.
- Tételkijelölés a szóbelire: középszinten az iskolád által kiadott 20–22 témakört nézd át teljes mélységben – emelt szinten kiadott 30 témakört szintén, de ne feledd, hogy egy témakörből több külön tétel is lehet.
- Esszévázlat mindig legyen – a vázlat a legjobb „pánikgátló”: látod, hol tartasz, mi hiányzik.
- Kérdés-vezérelt gondolkodás: ha nem jut eszedbe semmi, tedd fel magadban a „miért–hogyan–mivel járt” triászt – és máris tovább tudsz menni.
- Fogalmak, de okosan: ne „szótárazz” – a fogalom kontextusban él. Mondd ki a fogalmat, majd kapcsold eseményhez/személyhez/jelenséghez.
Összegzés – és hogyan segíthet neked a Jójegy?
A történelem érettségi követelmények 2026-ban is következetes, forrásközpontú, gondolkodásra építő rendszert alkotnak. Középszinten az átlátás, a fogalomhasználat és a forrásból kiinduló, józan logika a kulcs; emelten ehhez jön a mélyebb elemzés és érvelés. Ha megtanulod a rögzítés–megállapítás módszert, tudatosan tervezed az idődet, és nem csak memorizálsz, hanem összefüggéseket építesz, akkor a vizsga kiszámítható és teljesíthető.
És ha szeretnéd, hogy mindezt rendszerben, vezetett módon gyakorold: a Jójegyen a történelem érettségi felkészítő közép szinten végigvezet a szükséges témákon. Kapni fogsz:
- rengeteg forrásalapú kérdést és témazáró tesztet (minden indításnál friss válogatással),
- érettségi szimulációt (rövid feladat + esszé forrásokkal, azonnali visszajelzéssel),
- értékelési szempontokat, hogy pontosan értsd, miért és mire jár a pont a vizsgán,
- valamint időbeosztási és vázlatolási rutinokat, hogy élesben már ne érjen meglepetés.
Amennyiben érdekel részletesen miért mennyi pontot kapsz, úgy olvasd el a történelem érettségi pontszámítással kapcsolatos cikkünket is.
A lényeg: nem „még egy tankönyv” vagyunk, hanem vizsgaléptékű gyakorló-tér. Ha a történelem tényleg történetté áll össze a fejedben, a vizsga már csak az elmesélés – bizonyítékokkal. Hajrá!
