Elsőre egyszerűnek tűnik: az egyik felvételit hatodikban, a másikat nyolcadikban írják. Köszönjük, a cikk végére is értünk. 🙂
A valóságban azonban ennél jóval több különbség van a 6.-os és a 8.-os középiskolai felvételi között. Más életkorban, más tananyagra építve, eltérő iskolaválasztási lehetőségekkel és nem utolsósorban egészen más lelkiállapotban vágnak neki a diákok.
Ráadásul a felkészülés módja sem feltétlenül ugyanaz. Egy jól felépített központi felvételi előkészítő mindkét korosztály számára sokat segíthet, de fontos, hogy a gyakorlás a gyermek életkorához és aktuális tudásszintjéhez igazodjon.
Mit jelent a 6.-os középiskolai felvételi?
A hatodik osztályos felvételin azok a tanulók vesznek részt, akik nyolcosztályos általános iskola helyett hatosztályos gimnáziumban szeretnék folytatni a tanulmányaikat.
Vagyis a sikeres felvételi után a diák nem kezdi meg a 7. osztályt a jelenlegi általános iskolájában, hanem gimnáziumba kerül, ahol a következő hat tanévet tölti.
Ez elsősorban azoknak lehet jó lehetőség, akik már 11–12 évesen:
- jól teljesítenek az iskolában,
- szeretnek tanulni és gyorsan haladnak,
- nyitottak egy új közösségre,
- és nem kapnak enyhe pánikrohamot attól a mondattól, hogy „felvételi dolgozat”.
Fontos ugyanakkor, hogy hatodikban még nagyon fiatalokról beszélünk. Egy jó döntésnél ezért nemcsak a jegyeket és a várható eredményeket érdemes nézni, hanem azt is, hogy a gyermek mennyire érett egy iskolaváltásra.
A felkészülés során ilyenkor különösen fontos, hogy ne pusztán feladatsorok végtelen sorát oldja meg a diák. A megfelelő matematika felvételi előkészítő például nemcsak a számolási rutint fejleszti, hanem segít felismerni a feladattípusokat, logikusan gondolkodni és jól beosztani a rendelkezésre álló időt.
Ugyanez igaz a magyarra is: egy jó magyar felvételi előkészítő nem egyszerűen nyelvtani szabályokat kér számon, hanem segít abban is, hogy a diák magabiztosabban értelmezze a szövegeket és átlássa a feladatok logikáját.
És mi történik nyolcadikban?
A nyolcadikos felvételi már jóval több diák számára ismerős történet. Ekkor az általános iskola befejezése után gimnáziumba, technikumba vagy más középfokú intézménybe jelentkeznek a tanulók.
A döntés tétje is más.
Nyolcadikban már nem az a kérdés, hogy „maradjak-e még két évet az általános iskolában?”, hanem az, hogy hol folytassam tovább a tanulmányaimat.
Ráadásul 13–14 éves korban általában már jobban kirajzolódik, hogy egy diák miben erős, milyen tantárgyakat szeret, és milyen irány érdekelheti később.
A felvételi előkészítő 8 osztályosoknak ezért már általában tudatosabb, célzottabb felkészülést jelent. Ebben az időszakban érdemes nemcsak az egyes témaköröket átismételni, hanem rendszeresen teljes feladatsorokat is időre megoldani.
A feladatok nehézsége sem ugyanaz
Mindkét korosztálynál magyar nyelvi és matematika feladatokkal találkoznak a diákok, a feladatsorok azonban természetesen az adott évfolyam tudásszintjéhez igazodnak.
A 6.-os felvételin ezért kevesebb tananyagra épülnek a kérdések, viszont ettől még egyáltalán nem feltétlenül könnyűek. Sok esetben nem egyszerűen azt vizsgálják, hogy a gyerek megtanulta-e az adott szabályt, hanem azt is, hogy képes-e gondolkodni, következtetni és ismeretlen helyzetben alkalmazni a tudását.
A matek felvételi feladatok között ezért gyakran találunk olyan példákat, amelyek első pillantásra szokatlannak tűnnek. Nem feltétlenül a bonyolult számolás okozza a nehézséget, hanem az, hogy fel kell ismerni, pontosan mit kér a feladat, és milyen úton lehet eljutni a megoldásig.
A magyar felvételi feladatok esetében hasonló a helyzet. A helyesírás és a nyelvtan mellett fontos szerepet kap a szövegértés, a szókincs, a logikai kapcsolatok felismerése és a pontos fogalmazás is.
Nyolcadikban már nagyobb tananyagból kell biztos alapokkal rendelkezni, miközben a gyorsaság és az időbeosztás is komoly szerepet kap.
Ezért fordulhat elő az a különös jelenség, hogy valaki otthon tökéletesen megold egy feladatot 18 perc alatt, csak éppen a felvételin erre körülbelül 6 perce lenne.
Miért érdemes korábbi feladatsorokat is megoldani?
A felkészülés egyik leghasznosabb része a korábbi évek feladatsorainak gyakorlása. A régebbi központi felvételi feladatok segítségével a diák megszokhatja a felépítést, a kérdések stílusát és azt is, milyen tempóban kell dolgoznia.
Ez azért különösen fontos, mert a felvételin nemcsak a tudás számít.
Az is sokat jelent, hogy a diák:
- felismeri-e gyorsan a feladattípust,
- tudja-e, melyik feladattal érdemes kezdeni,
- észreveszi-e, ha valahol túl sok időt tölt,
- valamint marad-e néhány perce az ellenőrzésre.
Az időre történő gyakorlás ezért legalább olyan fontos lehet, mint maga az ismétlés.
A felkészülésben is van különbség
Hatodikban különösen fontos, hogy a felkészülés ne váljon hónapokon át tartó második műszakká az iskola után. Ebben az életkorban még sokkal fontosabb a játékos, fokozatos gyakorlás és az, hogy a gyermek ne veszítse el a kedvét az egésztől.
Nyolcadikban már általában tudatosabban lehet felépíteni a felkészülést. Érdemes korábbi feladatsorokat megoldani, feltérképezni a gyengébb témaköröket, és külön gyakorolni azokat a feladattípusokat, amelyek rendszeresen gondot okoznak.
Mindkét esetben igaz viszont egy fontos szabály:
nem az utolsó két hétben kell megmenteni a világot.
A heti néhány alkalommal végzett, rendszeres gyakorlás általában sokkal többet ér, mint a januári „mostantól minden este három órát matekozunk” hadművelet.
És hogyan számítják a felvételi pontokat?
A felvételin elért eredmény természetesen nagyon fontos, de az, hogy egy iskola pontosan miből és milyen arányban számítja ki a jelentkező összpontszámát, intézményenként eltérhet.
A középiskolai felvételi pontszámítás során szerepet kaphatnak például az általános iskolai jegyek, a központi írásbeli eredményei, illetve egyes iskolákban a szóbeli meghallgatás vagy más intézményi követelmény is.
Ezért az iskolák kiválasztásakor mindig érdemes előre megnézni az adott intézmény felvételi tájékoztatóját. Ugyanaz a központi írásbeli eredmény ugyanis két különböző középiskolában nem feltétlenül ugyanannyit nyom a latban.
Melyik felvételi a nehezebb?
Erre nincs igazán objektív válasz.
A hatodikos felvételi egy fiatalabb gyermek számára jelent nagy kihívást, míg nyolcadikban nagyobb tananyaggal és sok esetben komolyabb továbbtanulási döntéssel kell megbirkózni.
Talán úgy lehet a legjobban megfogalmazni:
nem ugyanaz a hegy, de mindkettőre érdemes edzeni, mielőtt elindulunk felfelé.
Hogyan segíthet a Jójegy?
Akár hatodik, akár nyolcadik osztályban készül valaki a középiskolai felvételire, a legfontosabb a rendszeres, célzott gyakorlás.
A Jójegy felvételi felkészítőiben a diákok lépésről lépésre haladhatnak végig a fontos témakörökön és feladattípusokon, saját tempójukban gyakorolhatnak, és pontosan azokra a területekre fordíthatnak több időt, amelyek még bizonytalanabbul mennek.
A cél nem az, hogy a diák több száz feladatot „ledaráljon”, hanem hogy egyre magabiztosabban felismerje, mit és hogyan érdemes megoldania.
Így a felvételi napján már nem az lesz az első gondolat egy furcsább feladat láttán, hogy:
„Ilyet mi még soha nem csináltunk!”
Hanem inkább:
„Na, ilyet már láttam. Jöhet.”
