Ha Magyarországon jársz iskolába, akkor van egy vizsga, amit biztosan nem úszol meg: ez pedig az érettségi vizsga. Ez nemcsak egy rakás tételsor és izzadó tenyér a szóbelin, hanem az első igazi kapu, amin ha átlépsz, megnyílik előtted a felnőtté válás, az egyetem, vagy a munka világa. Ha viszont nem sikerül, akkor eléggé lejtős lesz az út tovább.
Ebben a cikkben nemcsak azt nézzük meg, hogy pontosan miből áll az érettségi vizsga, hanem azt is, milyen érettségi típusok léteznek, ki és mikor mehet vizsgázni, illetve mik a legfontosabb érettségi követelmények 2025-ben.
Spoiler: a „csak kibekkelem valahogy” taktika itt már nem működik.
Gyors áttekintő táblázat – Érettségi típusok és fizetősség
| Érettségi típus | Mikor lehetséges? | Ingyenes? | Megjegyzés |
| Rendes érettségi | 12. évfolyam után | Igen (első alkalommal, tanulói jogviszonnyal) | Az alapértelmezett, „normál” vizsgaidőszakban |
| Előrehozott érettségi | Ha tantárgy tanítása befejeződött | Igen (csak középszinten) | Csak aktív tanulói jogviszonnyal tehető le |
| Javító érettségi | Sikertelen vizsga után | Igen (első javítás, tanulói jogviszonnyal) | Többszöri próbálkozás esetén már fizetős |
| Pótló érettségi | Igazolt hiányzás után | Igen (első alkalommal) | Igazolás szükséges (pl. orvosi) |
| Szintemelő vizsga | Közép után emelt szintre váltás | Nem | Emelt szintért pluszpont jár, de vizsgadíj is |
| Ismétlő érettségi | Sikeres vizsga újra teljesítése célból | Nem | Akkor érdemes, ha jobb jegyet vagy pontot szeretnél |
| Kiegészítő érettségi | Új tantárgy vizsgája korábbi érettségi után | Nem | Például pályamódosítás vagy új felvételi cél miatt lehet rá szükség |
Mi az érettségi vizsga és miért fontos?
Az érettségi vizsga az a hivatalos nagy lezáró gomb, amit rányomsz a középfokú tanulmányaidra. Ez nemcsak egy bürokratikus kör, hanem egy nagyon is valós fordulópont. Az érettségivel eldől, hogy jogosult leszel-e egyetemre jelentkezni, tudsz-e olyan munkát vállalni, amihez kell a végzettség, vagy hogy fel tudsz-e mutatni valamit egy önéletrajzban, ami nem egy TikTok-felhasználói név.
Az érettségi vizsga tehát belépőjegy. De nem automatikus. Érettségi követelmények vannak, időpontjai, szintjei, és persze nem árt, ha tudod, mi a különbség a rendes, előrehozott és szintemelő vizsga között.
Szóval ha nem akarod, hogy útközben szembe jöjjön veled egy „ja, erről nem tudtam” típusú meglepetés, olvass tovább.
Hogyan zajlik az érettségi vizsga?
Az érettségi vizsga nem egy napos kaland. Inkább egy több hetes hullámvölgy, ahol a középszintű szóbelitől az emelt szintű matek írásbeliig minden jöhet. Ha nem vagy tisztában azzal, mikor mire számíthatsz, akkor nemcsak a jegyeden, de az idegeiden is nyomot hagyhat.
Középszint vs. emelt szint
Ez nem egy RPG játék, de választanod kell, milyen nehézségi fokozaton indulsz neki. A középszint az alap, az emelt szint pedig a kihívásrajongók műfaja – vagy azoké, akiknek az egyetemi felvételihez plusz pontokra van szükségük.
A különbség nem csak abban van, hogy emelten hosszabb, részletesebb feladatok vannak. Az emelt szintű vizsga állami bizottság előtt zajlik, és néha egészen kemény kihívásokat rejt.
Írásbeli és szóbeli vizsgarészek
Minden tantárgyból legalább egy írásbeli vizsgára biztosan számíthatsz. A történelem, magyar és a matematika klasszikus két részes írásbelivel jönnek, a nyelvi vizsgáknál pedig szóbeli rész is van, ahol be kell bizonyítanod, hogy nemcsak nyelvvizsgád van, de beszélsz is azon a nyelven.
Szóbeli vizsgák nélkül ritkán úszod meg, főleg az emelt szinteken. Ezeken a tanárok már nemcsak azt nézik, hogy tudsz-e adatokat pufogtatni, hanem azt is, hogyan gondolkodsz, érvelsz, vagy épp mennyire tudsz higgadtan válaszolni, amikor már az agyadban lángol a pánik.
Vizsgaidőpontok és jelentkezés
Az érettségi vizsga két fő időszakban zajlik: tavasszal (május-június) és ősszel (október-november). A legtöbben tavasszal vizsgáznak, hiszen ekkor fejeződik be az iskola. De az őszi időszak remek lehetőség pótlásra, javításra vagy plusz vizsgák letételére.
Jelentkezni mindig előre kell: a tavaszi vizsgaidőszakra február 15-ig, az őszi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig.
2025-ben a tavaszi érettségi időszakban az írásbeli vizsgák 2025. május 5-én kezdődnek a magyar nyelv és irodalom vizsgával, és május 23-án érnek véget az olasz nyelv vizsgával.
Az emelt szintű szóbeli vizsgák 2025. június 3. és 11. között, a középszintű szóbeli vizsgák pedig 2025. június 16. és július 2. között lesznek.
A hivatalos vizsgaidőpontokat és határidőket az Oktatási Hivatal honlapján találod meg.
Ha lekésted, akkor nem lesz bocsánat, csak vizsgadíj és egy év csúszás.
Érettségi követelmények – kinek, miből, hogyan?
Aki érettségi vizsgát szeretne tenni, annak előbb bizonyítania kell, hogy készen áll. Ez nemcsak annyit jelent, hogy „leültem a padba négy évig”, hanem azt is, hogy teljesítetted azokat az érettségi követelményeket, amiket az állam és az iskola elvár tőled.
Kötelező tantárgyak – a nagy ötös
Akár gimnáziumba, akár technikumba jársz, van öt tantárgy, amiből középszintű érettségi vizsgát kell tenned:
- Magyar nyelv és irodalom
- Matematika
- Történelem
- Idegen nyelv (általában angol vagy német)
- Egy szabadon választható tantárgy – például biológia, informatika, földrajz, kémia stb.
Emelt szintű érettségi vizsga – nem kötelező, de erősen ajánlott
2025-től már nem kötelező emelt szintű érettségi vizsga a felsőoktatási jelentkezéshez, de az egyetemek maguk dönthetik el, melyik szakhoz kérnek ilyet. Az emelt szint azonban mindig teljes pontértéket jelent a felvételin, és pluszpontot is ér.
Mielőtt döntesz az emelt szintről, nézd meg a kiválasztott egyetem vagy főiskola aktuális felvételi követelményeit a Felvi.hu-n.
Ki tehet egyáltalán érettségi vizsgát?
- Tanulói jogviszonnyal rendelkezők: alapfeltétel. Ha még iskolába jársz, és teljesítetted az adott tantárgy követelményeit, akkor jelentkezhetsz.
- Lezárt középiskolai tanulmányok: nem elég „bejárni”, minden tantárgyat le kell zárni.
- Felnőttként is lehet: ha már rég magad mögött hagytad az iskolapadot, akkor is van lehetőséged érettségizni – ilyenkor érettségi vizsgaközpontba kell jelentkezni.
Az érettségi nem egy egységes doboz, amit mindenki ugyanúgy kap. Olyan, mint egy IKEA-bútor: ugyanabból az alapkészletből indulunk, de mindenki másképp szereli össze. Nézzük meg, milyen érettségi típusok léteznek, és kinek melyik való.
Közösségi szolgálat
Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése, kivéve a felnőttoktatásban részt vevő tanulók és a közösségi szolgálat alól mentesített sajátos nevelési igényű tanulók esetében. Ez a 2011. évi CXC. törvény 6. § (4) bekezdése alapján kötelező.
Külön követelmény technikumban tanulóknak
A technikumi tanulók esetében az érettségi bizonyítvány kiállításának feltétele a kötelező érettségi tantárgyak sikeres teljesítése mellett a szakmai vizsga sikeres letétele is. Ez a 2019. évi LXXX. törvény 20. §-a alapján kötelező.
Rendes érettségi – a „klasszikus” út
Ez az, amit mindenki ismer. A 12. évfolyam végén, tanévzárás után, az iskolapadból felállva beülsz a vizsgaterembe, és megírod az érettségit.
Előrehozott érettségi – amikor egy lépéssel előrébb vagy
Ha egy tantárgyat, például idegen nyelvet korábban lezársz akár normál úton, akár osztályozó vizsgával, akkor nem kell megvárnod a 12. évfolyam végét, hogy leérettségizz belőle.
Javító érettségi – ha elsőre nem ment
Nem jött össze az ötven százalék? Ne ess pánikba. A javító vizsga lehetőséget ad, hogy újra megpróbáld – de nem minden áron.
Pótló érettségi – amikor közbeszól az élet
Beteg voltál? Baleset történt? Haláleset a családban? A pótló vizsga azoknak van, akik igazolt ok miatt nem tudtak megjelenni a vizsgán.
Szintemelő érettségi – ha emelt kell a felvételihez
Korábban középszinten teljesítettél, de most az egyetemi pontszámhoz már emelt kell? Nem gond. Visszamész, és újra levizsgázol – magasabb szinten.
Ismétlő érettségi – újra, de most jobban
Már van egy érettségid, de szeretnél jobb jegyet? Vagy jobb pontszámot a felvételin? Ez az ismétlő vizsga terepe.
Kiegészítő érettségi – ha új tárgy kell a céljaidhoz
Mondjuk már érettségiztél, de most szeretnél felvételizni egy olyan szakra, amihez kell mondjuk biológia. Nincs? Sebaj, megcsinálhatod.
Mikor válik fizetőssé az érettségi vizsga?
A legtöbben azt gondolják, hogy az érettségi mindig ingyen van – hiszen az iskolai tanulmányok része. És valóban, első körben senki nem fizet, amíg tanulói jogviszonyban vagy, és először próbálkozol. De onnantól kezdve, hogy ismételsz, szintet lépsz, vagy új tantárgyból vizsgáznál, a rendszer már kinyújtja a markát.
Tehát fizetned kell az érettségiért, ha:
- már megszerezted az érettségi bizonyítványod, de szeretnél új vizsgát tenni (pl. kiegészítő, szintemelő, ismétlő),
- megszűnt a tanulói jogviszonyod és érettségi vizsgát szeretnél tenni,
- vagy az adott vizsgatárgyból már tettél egy sikertelen vizsgát. Ilyen esetben a második vagy további javító- és pótló vizsga pénzbe kerül.
Gyakran ismételt kérdések az érettségi vizsgáról
Kötelező az emelt szintű érettségi vizsga?
Nem minden esetben. 2025-től már nem követelmény az, hogy minden felvételizőnek legalább két emelt szintű vizsgát kell tennie. Az viszont továbbra is igaz, hogy sok felsőoktatási intézmény (például az orvosi, jogi vagy műszaki képzések esetén) saját hatáskörben előírhat egy vagy két emelt szintű vizsgát a felvételihez. Ezért fontos, hogy mindig ellenőrizd az adott szak felvételi követelményeit.
Még ha nem is kötelező, az emelt szintű érettségi vizsga erősen ajánlott, mert:
- pluszpontot jelent (ha az eredmény 45% feletti),
- teljes értékű pontszámként számít a felvételi pontok számításánál,
- sok helyen követelmény, vagy előny a bekerüléshez.
Nézd meg itt, hogy néz ki a történelem érettségi pontszámítás.
Mi a különbség az előrehozott, pótló, javító és szintemelő érettségi vizsga között?
- Előrehozott érettségi: Akkor lehet tenni, ha egy tantárgy tanítása már korábban befejeződött, és az iskolai követelményeket teljesítetted. Tipikusan idegen nyelveknél és informatikából szokás előrehozottan vizsgázni.
- Pótló érettségi: Ha igazolt ok miatt (pl. betegség) nem tudtál megjelenni a rendes vizsgán, lehetőséged van pótló vizsgára jelentkezni.
- Javító érettségi: Ha megbuktál egy vizsgán, lehetőséged van javítani azt. Ez azonban csak egyszer ingyenes, utána fizetni kell érte.
- Szintemelő vizsga: Ha már középszinten teljesítettél egy tárgyat, de most emelt szinten szeretnél vizsgázni ugyanabból a tantárgyból, hogy jobb felvételi pontokat szerezz.
Hány tárgyból kell érettségizni?
Öt tantárgyból kell kötelezően érettségi vizsgát tenni:
- Magyar nyelv és irodalom
- Matematika
- Történelem
- Egy idegen nyelv
- Egy választható tantárgy
Ez az alapfeltétel az érettségi bizonyítvány kiállításához.
Az érettségi vizsga minimum 5 tantárgyat jelent, a fentebb említett kötelezők szerint.
Sok sikert a 2025-ös érettségihez!
