A középszintű érettségi sok diák számára az első igazán komoly vizsgatapasztalat. Itt már nem elég „tudni valamit” — fontos az is, hogy hogyan teljesítesz az értékelési rendszer szerint. Sokan csak a vizsga napján szembesülnek vele, hogy pontosan mit jelent a középszintű érettségi ponthatár, hány ponttól számít sikeresnek a vizsga, és mi számít „jó” eredménynek.
Ebben a cikkben röviden, érthetően összefoglaljuk, hogyan számítják a középszintű érettségi pontszámokat, hány százaléktól tekinthető sikeresnek a vizsga, és mit jelentenek az egyes eredménysávok.
Tartalomjegyzék
- Miért fontos tisztában lenni a középszintű érettségi ponthatárral?
- A középszintű érettségi ponthatár alapjai – hány pont szerezhető írásbelin és szóbelin?
- Középszintű érettségi ponthatár: hány százaléktól sikeres a vizsga?
- Középszintű érettségi ponthatár és pontszámítás menete – hogyan számolják a végeredményt?
- Mit jelent a középszintű érettségi ponthatár a százaléksávokban?
- Ha nem sikerül egy vizsgarész – mit tehetsz?
- Hogyan készülj, hogy biztosan elérd a neked szükséges ponthatárt?
Miért fontos tisztában lenni a középszintű érettségi ponthatárral?
A ponthatárok ismerete nem csak azért hasznos, hogy tudd, mikor „megvan a kettes”. Ha tudod, milyen arányban kell teljesítened az írásbeli és a szóbeli vizsgán, sokkal tudatosabban tudsz készülni.
Sokan az utolsó hetekben kapnak rá a gyakorlásra, pedig ha korábban tisztában lennének azzal, melyik rész hány pontot ér, elkerülhetnék a leggyakoribb hibát: az aránytévesztést. Például történelemből sokan szinte kizárólag esszéket írnak, de az írásbeli pontszám csak az egyik fele a teljes értékelésnek — ha szóbelin 0 pontot szerez valaki, hiába a jó dolgozat.
A középszintű érettségi ponthatár alapjai – hány pont szerezhető írásbelin és szóbelin?
A középszintű vizsga összesen 150 pontból áll, amely két részre oszlik:
- Írásbeli rész: maximum 100 pont
- Szóbeli rész: maximum 50 pont
Ezek együtt adják a százalékos eredményt: az írásbeli és a szóbeli pontjait összeadják, majd átszámítják százalékra (a 150 pont = 100%).
Ez az arány az összes tantárgy esetében érvényes, kivéve, ha a vizsga csak írásbeli (pl. informatika), vagy csak szóbeli (pl. testnevelés).
Fontos, hogy a két részpont (írásbeli és szóbeli) önállóan is értékelve van – tehát nem elég a végeredmény, ha valamelyik részből nem éred el a minimumot.
Középszintű érettségi ponthatár: hány százaléktól sikeres a vizsga?
A középszintű érettségi 25%-tól számít sikeresnek, de ez a szabály két részre is vonatkozik.
A legtöbben tudják, hogy 25%-tól „megvan a kettes”, de kevesen figyelnek arra, hogy külön-külön is el kell érni a 25%-ot az írásbelin és a szóbelin.
Ez a gyakorlatban így néz ki:
Ha egy tárgyban az írásbeli 100 pontos, a szóbeli pedig 50 pontos:
- legalább 25 pontot kell szerezned az írásbelin,
- és legalább 13 pontot a szóbelin.
Hiába érsz el összesen például 60 pontot (ami 40%), ha az írásbelin csak 20 pontot kaptál, a vizsga nem sikeres.
Ez az egyik leggyakoribb hiba a középszintű vizsgákon – sok diák „elcsúszik” azon, hogy nem tudta, az arányokat külön is figyelik.
Középszintű érettségi ponthatár és pontszámítás menete – hogyan számolják a végeredményt?
A pontszámítás logikája minden tantárgy esetében azonos, de a részpontok aránya vizsgánként eltérhet (például magyarból nagyobb az írásbeli súlya, míg idegen nyelvből a szóbelit is komolyan veszik). A történelem érettségi pontszámítás logikája is ugyanezt a rendszert követi: az írásbeli és a szóbeli pontok összeadódnak, majd százalékra váltják őket.
A folyamat egyszerű:
- Összeadják az írásbeli és szóbeli pontjaidat.
- Az így kapott pontszámot elosztják 150-nel.
- Az eredményt megszorozzák 100-zal, így megkapod a százalékot.
Példa:
- Írásbeli: 70 pont
Szóbeli: 35 pont
→ Összesen: 105 pont a 150-ből → (105 / 150) × 100 = 70%
Ez már „jó” eredménynek számít (négyes).
A javításnál kerekítési szabályokat is alkalmaznak: például 49,5%-ot már 50%-nak vesznek. Ez sokszor dönthet el egy jegyet — szó szerint fél ponton múlhat a szintlépés.
Mit jelent a középszintű érettségi ponthatár a százaléksávokban?
A jegyek hivatalos értékelése országosan egységes, és az érettségi vizsgaszabályzat rögzíti.
| Százalékos eredmény | Érdemjegy | Megnevezés |
| 0–24% | 1 | Elégtelen |
| 25–39% | 2 | Elégséges |
| 40–59% | 3 | Közepes |
| 60–79% | 4 | Jó |
| 80–100% | 5 | Jeles |
Az érettségi ponthatár 2026-ban is ezen logika szerint működik – vagyis nem várható változás a középszintű értékelésben. A legfontosabb, hogy ne csak a „minimumra” készülj: 25% a határ, de 40% fölött kezd igazán biztonságos lenni a teljesítmény.
Ha nem sikerül egy vizsgarész – mit tehetsz?
Ha egy tantárgy valamelyik vizsgarészén (például az írásbelin vagy a szóbelin) nem éred el a 25%-ot, akkor az adott tárgyból a vizsgád sikertelennek minősül.
Ez viszont nem végleges kudarc – több lehetőséged is van a javításra.
Ez azonban nem a világ vége — több lehetőséged is van javítani:
- Javítóvizsga:
Ha valamelyik vizsgarész nem sikerült (például elbuktad a szóbelit), akkor a következő vizsgaidőszakban megismételheted csak azt a részt, amelyik nem sikerült. Nem kell újra végigcsinálni az egész érettségit - Pótlóvizsga:
Ha igazolt ok miatt (például betegség) nem tudtál részt venni az érettségin, akkor pótlóvizsgát tehetsz ugyanabban az évben, amikor a többiek vizsgáztak.
Fontos tudnivaló:
A javítóvizsga díjmentes, ha még tanulói jogviszonyban vagy.
Viszont ha már leérettségiztél, és később szeretnél újra próbálkozni, akkor a vizsga fizetős lesz.
Hogyan készülj, hogy biztosan elérd a neked szükséges ponthatárt?
Tudd, melyik rész hány pontot ér, mikor jár levonás, és hogyan oszd be az idődet.
A Jójegy interaktív érettségi felkészítő ebben segít:
- minden tantárgyhoz részletes pontozási útmutató és érettségi szimuláció,
- automatikus értékelés és százalékszámítás,
- tematikus gyakorlófeladatok, amikkel megtanulhatod, milyen pontokat szerezhetsz biztosan.
Ne csak „átmenni” akarj, hanem érteni is, hogyan számítják az eredményedet – mert ha tudod, mi alapján kapsz pontot, az érettségi már nem lesz félelmetes, hanem kiszámítható.
