A történelem érettségi egyik legkritikusabb része az esszé – az a pont, ahol nem elég, ha „tudod az anyagot”. A történelem esszé ugyanis nemcsak a tudásodra, hanem a rendszerezésre, logikára, érvelésre és forráskezelésre is épít.
Egy jó esszé nem attól jó, hogy tele van évszámokkal, hanem attól, hogy átlátható, következetes és megmutatja, hogyan gondolkodsz történelmileg.
Ha szeretnéd elkerülni a tipikus hibákat, és megérteni, hogyan szerezhetsz maximális pontot, az alábbi 6 gyakorlati tipp segít abban, hogy magabiztosan ülj le az esszéíró asztalhoz – akár közép-, akár emelt szinten érettségizel.
Tartalomjegyzék
- A történelem esszé szerepe az érettségin
- 1. Tipp: Ismerd meg az esszé típusait
- 2. Tipp: Kövesd a logikus felépítést
- 3. Tipp: Használj pontos forrásokat és szaknyelvet
- 4. Tipp: Ismerd a történelem esszé pontozási szempontokat
- 5. Tipp: Készülj a gyakori történelem esszé témákra
- 6. Tipp: Gyakorolj vizsgaszituációban
- +1 Tipp: Írj jegyzetet
A történelem esszé szerepe az érettségin
Az esszé a történelem írásbeli érettségi legösszetettebb feladata. A célja, hogy a diák ne csak „felmondja a tananyagot”, hanem összefüggéseket teremtsen, érveljen, és önállóan értékeljen történelmi eseményeket.
A vizsga ezen része egyértelműen megmutatja, ki az, aki valóban érti a történelmi folyamatokat, és ki az, aki csak bemagolta az adatokat.
Emelt szinten ráadásul az esszék a teljes pontszám közel egyharmadát adják, vagyis itt dől el, hogy valaki 60% körül vagy 85% fölött végez.
1. Tipp: Ismerd meg az esszé típusait – nem mindegy, melyikről van szó
Az érettségin három fő esszétípus létezik, amelyek mind más készséget mérnek. Ha tudod, melyik milyen logikát kíván, az már fél siker.
Rövid esszé (kb. 8–10 sor)
- Egy konkrét kérdésre épül, pl. „Mutasd be a mohácsi csata következményeit!”
- Cél: lényegre törő, tárgyszerű válasz, narratíva nélkül.
- Tipikus hiba: a tanuló „történetet mesél”, ahelyett, hogy a kérdésre koncentrálna.
Hosszú esszé (kb. 20–25 sor)
- Önálló kifejtést igényel, általában két korszak, személy vagy folyamat összehasonlításával.
- Itt a logikus szerkezet és a történelmi gondolkodásmód számít a legtöbbet.
- A javítók nem az évszámok mennyiségét, hanem az érvelés mélységét értékelik.
Komplex esszé (emelt szint)
- Több forrást, adatot és ábrát is tartalmaz, amelyeket elemezni és értelmezni kell.
- A cél: nem a „több tudás”, hanem a szintézis-képesség – hogyan tudod összefűzni a forrásokat, a saját tudásoddal együtt.
Tipp: mielőtt elkezded az írást, mindig azonosítsd, milyen típusú esszét kérnek, és eszerint válassz szerkezetet és stílust.
2. Tipp: Kövesd a logikus felépítést – a jó esszé nem „spontán”
A történelem esszé akkor jó, ha átlátható és szerkezetileg világos. A javítók értékelőlapja konkrétan tartalmazza, hogy pont jár a tagolt felépítésért, az összefüggő szövegért és az érvelésért.
Egy ideális esszé három részre épül:
1. Bevezetés
- A témakör elhelyezése időben és térben (pl. „A reformkor a 19. század elején Magyarország modernizációs korszaka volt…”).
- Röviden jelöld, miről fog szólni az esszé.
2. Kifejtés
- Logikus egységekben, bekezdésekre bontva.
- Minden bekezdés egy gondolat: pl. „gazdasági változások”, „politikai programok”, „kulcsszereplők”.
- Használj ok-okozati összefüggéseket („ennek következtében”, „ez vezetett oda, hogy…”).
3. Lezárás
- Összegzés, következtetés, jelentőség.
- 1–2 mondatban válaszolj arra: miért volt ez történelmi fordulópont, vagy mit tanulhatunk belőle ma.
Tipp: mielőtt írni kezdesz, vázlatold fel 3–4 bulletpontban a fő gondolataidat. Ez 1 perc, de 4–5 pontot is hozhat.
3. Tipp: Használj pontos forrásokat és szaknyelvet
Az esszé nem egy „elmesélős dolgozat”. A cél, hogy bizonyítsd a történelmi tájékozottságodat – és ezt a forráskezelésen és a fogalomhasználaton keresztül tudod megtenni.
Hogyan dolgozz forrással?
- Ne másolj, hanem értelmezz. Írd le, mit mutat a forrás, és vond le belőle a következtetést.
- Ha több forrást kapsz, keresd meg az összefüggést vagy az ellentétet közöttük.
- Ha statisztika van, ne hagyd figyelmen kívül: „Az adatok is mutatják, hogy az ipari termelés megkétszereződött.”
Használj szakkifejezéseket – de helyesen
A pontozásban külön szerepel a szaknyelv használata, ezért érdemes tudatosan gyakorolni az alábbiakat:
- politikai fogalmak: országgyűlés, reform, koalíció, ideológia;
- gazdasági fogalmak: protekcionizmus, infláció, termelékenység;
- társadalmi fogalmak: jobbágyság, polgárosodás, urbanizáció.
Tipp: ha egy fogalmat nem tudsz pontosan, inkább kerüld a félreérthető megfogalmazást – a javítók inkább értékelik a helyes leegyszerűsítést, mint a hibás szakszót.
4. Tipp: Ismerd a történelem esszé pontozási szempontokat
A történelem esszé pontozásánál nem a hossz dönt, hanem a minőség és a szerkezet. A közép- és emelt szintű vizsgákon is hasonló elvek szerint értékelnek, csak más súlyozással.
A fő szempontok általában a következők:
- Feladatmegértés: valóban arra válaszoltál, amit kérdeztek?
- Tényanyag: megfelelő mennyiségű, helyes és a témához illő információt használsz?
- Szerkezet és logika: van bevezetés, kifejtés, lezárás, bekezdések, átvezetések?
- Szaknyelv és stílus: használod a megfelelő fogalmakat és történelmi terminológiát?
- Forráshasználat: hivatkozol, értelmezel, és levonsz következtetést?
A történelem esszé pontozás középszinten általában 12–20 pont között mozog (esszétípustól függően), emelten pedig akár 25–30 pontot is elérhetsz – ez a teljes írásbeli eredmény közel harmada.
Tipp: mindig olvasd el a feladat szélén lévő értékelési útmutatót – ez szó szerint megmutatja, mire adnak pontot.
5. Tipp: Készülj a gyakori történelem esszé témákra
Az érettségi feladatok évről évre ismétlődő témakörökre épülnek. Ezeket ismerni kötelező – nem azért, mert „ezt biztosan kérdezik”, hanem mert a legtöbb esszé ezekhez a korszakokhoz kapcsolódik.
A leggyakoribb történelem esszé témák:
- 1848–49-es forradalom és szabadságharc
- Dualizmus és kiegyezés
- I. világháború és Trianon
- Horthy-korszak és a II. világháború
- Hidegháború és bipoláris világrend
- Rendszerváltás és a demokratikus átmenet Magyarországon
Ezekhez mindig érdemes előre felépített vázlatot készíteni: főbb események, kulcsszereplők, ok-okozati lánc, társadalmi hatás.
Ha ezt 5–6 témából begyakorlod, bármilyen esszétípust kapsz, lesz miből dolgoznod.
De az nagyon fontos, hogy attól, hogy egy téma gyakran előfordul, még nem biztos, hogy bekerül a vizsgába. Minden évben megy a találgatás, hogy „idén biztos a dualizmus lesz”, aztán a diákok meglepődnek.
Az esszé óriási pontszámot ér, ezért ne azon múljon az eredményed, hogy kizárólag a gyakori témákból készültél. A siker kulcsa a rendszerszintű felkészülés, nem a tippelés.
Tipp: használj korábbi történelem esszé mintákat, és próbáld meg időre megírni őket. A Jójegyen például több teljes esszé-sablont is találsz értékeléssel együtt.
6. Tipp: Gyakorolj vizsgaszituációban – és kerüld a tipikus hibákat
A legtöbben nem az anyaghiány miatt veszítenek pontokat, hanem a stressz és időhiány miatt.
A vizsgaszituációs gyakorlás célja, hogy megszokd a tempót, és ne a vizsgán kelljen kitalálni, mennyi időt szánj egy-egy részre.
Gyakori hibák, amiket kerülj el:
- Nincs vázlat: emiatt logikai ugrások vagy hiányos kifejtés.
Elbeszélő stílus: „és akkor jött Kossuth…” – ez nem narratíva, hanem elemzés! - Túl sok adat, kevés elemzés: ne évszámokat gyűjts, hanem következtetéseket írj.
- Elcsúszott időkezelés: 45 perc helyett 20-at írsz rá, így nincs lezárás – pontlevonás.
- Forrásmásolás: értelmezés nélkül vett mondatokra nem jár pont.
Tipp: legalább három esszét írj meg éles vizsgaidőben (45 perc), és utána hasonlítsd össze az értékelőlap szempontjaival.
+1 Tipp: Ne az esszét írd meg először – írj jegyzetet magadnak!
Az egyik legnagyobb hiba, ha rögtön nekiállsz írni. Sokkal hatékonyabb, ha előtte 1–2 percet jegyzeteléssel töltesz a piszkozaton — ezzel rengeteg pontot nyerhetsz. Ebben sokat segíthet a gondolattérkép készítés is, hiszen vizuálisan ábrázolhatod az események közti kapcsolatokat, így az esszé vázlatát gyorsan és logikusan fel tudod építeni.A jegyzet célja, hogy ezekre előre „rápakold” az anyagot, így írás közben már csak mondatokba kell foglalnod.
Hogyan jegyzetelj vizsgán?
- Értsd meg a feladatot: írd le egy mondatban, pontosan mire kérdez rá. Pl.: I. István államszervező tevékenysége (vármegyék, törvények, királyi birtokok).
- Gyűjtsd össze az alapadatokat:
- fontos évszámokat és helyszíneket,
- 5–6 kulcsfogalmat (általános és korhoz kötött).
- Dolgozd fel a forrásokat: Minden forráshoz írd le a lényeget (mit mutat?) és egy rövid megállapítást (miért fontos?).
- Egészítsd ki saját tudással: Írj fel 2–4 önálló információt, amit a forrás nem tartalmaz, de a témához kapcsolódik.
- Tervezd meg a szerkezetet: Bevezetés – kifejtés – lezárás. Bekezdésenként egy gondolat, logikus átvezetésekkel.
Egy jó jegyzet olyan, mint egy mini térkép: ha előre felrajzolod, az esszét már csak „ki kell töltened” tartalommal.
Így nem marad ki semmi fontos, és minden értékelési szempontot lefedsz — ez a kulcs a maximális ponthoz.
Összegzés – Hogyan szerezhetsz maximális pontot a történelem esszén?
A jó történelem esszé nem szerencse kérdése, hanem struktúra és gyakorlás eredménye. Ha ismered az esszétípusokat, tudod, mit várnak a pontozásnál, és képes vagy világosan felépíteni a gondolataidat, az eredmény nem marad el.
A Jójegy interaktív történelem érettségi felkészítő ebben segít:
- tantárgyanként kidolgozott esszé mintákkal,
- vizsgaszituációs próbatesztekkel,
- és részletes magyarázatokkal minden témakörhöz.
Az esszéírás nem művészet, hanem tanulható technika. Ha megtanulod, hogyan gondolkodj vizsgaszinten, nemcsak pontokat szerzel – hanem végre élvezni is fogod, hogy érted a történelmet, nem csak felmondod.
