A történelem érettségi nagy próba minden végzős gimnazistának, akár közép-, akár emelt szinten vizsgázol. A történelem érettségi pontszámításán pedig akár az egyetemi helyed is múlhat. Ezért ebben összeszedtük hogyan épül fel közép- és emelt szinten a vizsga, a pontozási rendszer, de összeszetük neked és történelem érettségi pontszámítás szepontjait is az írásbeli és szóbeli viszgára vonatkozóan, amit a vizsgát javító tanároknak is követni kell.
A történelem érettségi alapvető felépítése
Középszint
A középszintű történelem érettségi két fő részből áll:
- Írásbeli vizsga: 180 perc, és összesen 100 pont szerezhető. Az írásbeli érettségi két nagy egységből áll:
- Rövid választ igénylő feladatok: 12 nagy feladat, amiken 50 pontot lehet elérni.
- Esszé feladatok: Két esszét kell megírnod az írásbelin: egy rövid esszét egyetemes történelemből, ami 17 pontot ér, illetve egy hosszú esszét a magyar történelemből, ami 33 pontot ér. Így a két esszé összesen 50 pontot jelent.
- Szóbeli vizsga: Egy kihúzott tétel alapján kell átadnod a tudásod 15 perc alatt, a válaszod pedig 50 pontot ér.
A középszintű történelem érettségi pontszámításban tehát összesen 150 pont szerezhető: 100 az írásbelivel és 50 a szóbelivel.
Emelt szint
Az emelt szintű történelem érettségi szintén két fő részből áll:
- Írásbeli vizsga: 240 perc:
- Rövid választ igénylő feladatok: 50 pont.
- Esszé feladatok: 50 pont, három esszé (rövid, hosszú és korszakokon átívelő).
- Szóbeli vizsga: 50 pont, a központi tételsor alapján húzol egyet, a tudásod 20 perc alatt kell átadnod.
A emelt szintű történelem érettségi pontszámításban összesen szintén 150 pont szerezhető: 100 az írásbelivel és 50 a szóbelivel.
Történelem érettségi pontszámítás: az írásbeli vizsga
Rövid választ igénylő feladatok értékelési szempontjai és pontozása
A rövid választ igénylő feladatok a történelem érettségi alapvető részét képezik közép és emelt szinten is. Ez az írásbeli első fele, amiért 50 pont jár a történelem érettségi pontszámításban. Ezek a feladatok a lexikális tudásod mellett forráselemzést is igényelnek. De ne hidd, hogy csak a források segítségével meg tudod írni az érettségit, ez még közép szinten se működik.
Az érettségit javító tanárok a válaszaid helyessége mellett odafigyelnek arra is, hogy azok egyértelműek legyenek, illetve hogy helyesek legyenek a következtetések is, amiket leírsz a vizsgalapra.
A közép szintű történelem érettségi pontszámítása a rövid választ igénylő feladatokra vonatkozóan
Feladatok típusa
A középszintű történelem érettségin 12 rövid választ igénylő nagy feladatot fogsz kapni, amik különféle források (szöveg, kép, diagram, térkép) alapján várnak válaszokat. A feladatok témái általában:
- Információkeresés forrásokból.
- Térképhasználat (pl. adott helyszínek azonosítása vaktérképen).
- Fogalmak azonosítása, amiket hozzá kell rendelned az adott történelmi korszakokhoz.
- Egyszerű ok-okozati összefüggések felismerése.
Történelem érettségi pontszámítás a rövid választ igénylő feladatok esetében a középszintű érettségin
- Minden egyes kérdés 3-4 pontot ér a megoldókulcs alapján. A teljes a rövid válaszokat igénylő feladatok szekciója pedig összesen 50 pontot.
- A pontozás szempontjai:
- Pontos válasz (2-3 pont): A diák pontosan azonosítja a kérdéses eseményt, személyt, fogalmat vagy helyszínt.
- Forráselemzés (1 pont): A válasz helyessége mellett fontos a forrás pontos használata és értelmezése.
- Logikai következtetés (1 pont): Ha a feladat összefüggéseket kér, a logikus érvelés is pontot ér.
Példa egy középszintű történelem érettségi rövid választ igénylő feladatára:
Feladat: Határozza meg, melyik – a térképvázlaton betűjellel jelölt – magyarországi nemzetiséget jelölik az állítások!
Kérdés: A szabadságharc leverését követően külön tartományt kaptak, mely a kiegyezéssel megszűnt.
Helyes válasz: szerb
Kérdés: A szabadságharc végnapjaiban e nemzetiséggel sikerült Békülési tervet kötni.
Helyes válasz: román
Kérdés: A kiegyezést követően területi autonómiát kaptak.
Helyes válasz: horvát
Kérdés: b) Az 1868-as nemzetiségi törvény az egy politikai nemzet koncepciója alapján állt. Húzza alá azt a jogot, amit ez alapján nem adtak meg! 1. egyéni szabadságjogok 2. kollektív jogok
Helyes válasz: 2. kollektív jogok
Kérdés: Húzza alá azt az elemet, amelyekre az 1868-as nemzetiségi törvény jogot biztosított a magyarországi nemzetiségeknek! 1. nemzetiségi párt létrehozása 2. külön terület kialakítása 3. anyanyelv használata az országgyűlésben
Helyes válasz: 1. nemzetiségi párt létrehozása
Ezzel a feladattal a középszintű történelem érettségi pontszámításban elemenként 0,5 pontot, összesen 5 pontot szerezhetsz.
Az emelt szintű történelem érettségi pontszámítása a rövid választ igénylő feladatokra vonatkozóan
Feladatok típusa
Emelt szinten is 12 rövid választ igénylő feladatra számíthatsz. Ezek viszont mélyebb elemzést és összetettebb gondolkodást igényelnek. A feladatok témái:
- Összetett forráselemzések, például több szöveges forrás összehasonlítása.
- Részletes térképhasználat, például adott történelmi események összekapcsolása földrajzi helyekkel.
- Történelmi fogalmak pontos és részletes definiálása, illetve kontextusba helyezése.
- Ok-okozati összefüggések feltárása a megadott források alapján.
A történelem érettségi pontszámítása a rövid választ igénylő feladatok esetében emelt szinten
- Minden kérdés 3-5 pontot ér, a teljes feladatsor pedig összesen 50 pontot.
- A pontozás szempontjai:
- Pontos válasz (2-3 pont): Az emelt szinten is azonosítják a kérdéses eseményt, személyt, fogalmat vagy helyszínt, de itt részletesebb válaszok szükségesek.
- Források használata (1-2 pont): Az emelt szintű feladatoknál a források mélyebb elemzése és pontos hivatkozása külön pontot ér.
- Kritikai gondolkodás és következtetések (1 pont): A diákoknak képesnek kell lenniük a források közötti kapcsolatok és következtetések logikus bemutatására.
Példa egy emelt szintű történelem érettségi rövid választ igénylő feladatára:
Feladat: A feladat a Bocskai-szabadságharchoz kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) „I. Ami tehát a vallás ügyét illeti: erre nézve most a közönséges végzések, sőt még az ezerhatszáznegyedik évi legutolsó törvénycikkely sem állván ellent, miután ez az országgyűlésen kívül és az országlakók beleegyezése nélkül volt hozzáadvaés ezért el is törlik, elhatározták: 1. §Hogy tudniillik a szentséges császári és királyi felség (…) a rendeket, a kik csak Magyarországnak a határain belül élnek, összesen és egyenként, úgy a mágnásokat és nemeseket, mint közvetlenül a koronához tartozó szabad és kiváltságolt városokat; továbbá a magyar véghelyeken levő magyar katonákat, az ő vallásukban és hitükben soha és sehol megháborítani nem fogja, sem mások útján háborgattatni és gátoltatni meg nem engedi.” (A bécsi béke pontjaiból, 1606)
Kérdés: Mire utal a forrás I. pontjában aláhúzott rész?
Helyes válasz: A dinasztia az országgyűlés megkérdezése nélkül iktatta be a kérdéses cikket.
Kérdés: Mit tartalmazott az előző kérdésbenhivatkozott törvénycikk?
Helyes válasz: Az országgyűlés nem tárgyalhat vallási sérelmeket.
Kérdés: Az alábbi csoportok közül kikre nem vonatkozik a vallásszabadság az alábbiak közül a béke szövege szerint?Karikázza bea helyes válaszelemet! 1. végvári vitéz 2. városi polgár 3. felvidéki kisnemes 4. jobbágy 5. főnemes
Helyes válasz: 4. jobbágy
Kérdés: Mi a különbség az egyes társadalmi csoportok szempontjából az augsburgi és a bécsi béke vallási rendelkezése közötta békékben szereplő felekezetek esetében?
Helyes válasz: Az augsburgi vallásbéke csak a fejedelmeknek ad szabad választást. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.)
Kérdés: Mi a különbség az egyes társadalmi csoportok szempontjából a bécsi béke és a XVI. századi tordai vallási törvények között a dokumentumokban szereplő felekezetek esetében?
Helyes válasz: Erdélyben minden társadalmi rétegre kiterjedt a szabad választás. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.)
Ezzel a feladattal az emelt szintű történelem érettségi pontszámításban elemenként 1 pontot, összesen 5 pontot szerezhetsz.
Különbségek a rövid választ igénylő feladatok történelem érettségi pontszámításában közép- és emelt szinten
| Szempont | Középszint | Emelt szint |
| Feladatok száma | 12 | 12 |
| Pontérték kérdésenként | 3-4 pont | 3-5 pont |
| Forráselemzés mélysége | Egyszerűbb elemzés | Több forrás összehasonlítása, mélyebb elemzés |
| Következtetések | Egyszerű ok-okozati összefüggések | Kritikai gondolkodás, komplex következtetések |
| Maximálisan elérhető pontszám | 50 pont | 50 pont |
A közép szintű történelem érettségi pontszámítása az esszé feladatokra vonatkozóan
A középszintű történelem érettségi írásbeli vizsgáján az esszék megírásakor a források megértésére és használatára, a lexikális tudásodra és a a fogalmazási készégeidre lesz szükség. Eszerint értékelik a vizsgát javító tanárok a leadott esszéid:
- Feladatmegértés (max. 5 pont):
A leadott esszének pontosan meg kell felelnie a vizsgalapon feltett kérdésnek, vizsgát javító tanárok ugyanis odafigyelnek arra, hogy a válasz lefedje a feladat által megadott összes szempontot. A félreértett vagy elkerült téma pontlevonással jár. - Tájékozódás időben és térben (max. 5 pont):
Az esszének világosan el kell helyeznie az abban leírt eseményeket a történelmi idővonalon és térben is. A kronológiai pontosság és a földrajzi összefüggések bemutatása alapvető követelmény. - Kommunikáció és szaknyelv alkalmazása (max. 5 pont):
Fontos az esszében használt szaknyelv és kifejezések pontossága. Középszinten elvárás, hogy helyesen használd a fogalmakat, de a bonyolultabb szakmai nyelvezet nem követelmény. A helyes fogalom használat mellett a helyesírást és az esszé logikus felépítését is értékelik. - Források használata (max. 5 pont):
Alapvető elvárás az is, hogy helyesen használd fel az esszéhez melléketl forrásokat, ami lehez szöveg, kép, térkép, vagy diagram. - Eseményeket alakító tényezők és kritikai gondolkodás (max. 10 pont):
Az esszének egyértelműen be kell mutatnia, hogy megérted azokat a tényezőket, amik formálták az eseményeket, és képes vagy értelmezni az ok-okozati összefüggéseket.
Az esszék tehát maximum 50 pontot érnek a történelem érettségi pontszámítás esetében. A rövid esszé ebből 17 pont, a hosszú esszé pedig 33 pont.
Az emelt szintű történelem érettségi pontszámítása az esszé feladatokra vonatkozóan
Az emelt szintű történelem érettségi esszéi logikusan magasabb szintű elemző és érvelési készségeket követelnek meg. Az pontszámítás során a vizsgát javító tanárok következő szempontokat veszik figyelembe:
- Feladatmegértés (max. 10 pont):
Az esszének precízen és részletesen kell válaszolnia a kérdésre, lefedve minden megadott szempontot. Emelt szinten kiemelten fontos a feladat kérdésére való pontos fókuszálás. - Tájékozódás időben és térben (max. 10 pont):
Emelt szinten elengedhetetlen, hogy hibátlanul el tudd helyezni időben és térben az eseményeket és elvárás az is, hogy ismerd a korszakok közötti összefüggéseket. - Kommunikáció és szaknyelv alkalmazása (max. 10 pont):
Az érthető és logikus érvelés, valamint a pontos szaknyelvhasználat központi szerepet játszik. Az emelt szintű vizsgákon elvárt a fogalmak részletes és precíz alkalmazása. - Források használata (max. 12 pont):
Az esszéknek a megadott forrásokra kell támaszkodniuk, azokat elemzéssel kell alátámasztaniuk. Emelt szinten külön pontokat ér az egyes források közötti kapcsolatok feltárása és a következtetések levonása. - Eseményeket alakító tényezők és kritikai gondolkodás (max. 18 pont):
Az esszében ki kell fejtened az események és folyamatok mögötti okoknat, illetve azok következményeit. Fontos emellett a kritikai elemzés, és, hogy felismerd a történelmi példák közötti összefüggéseket.
Az esszék tehát emelt szinten is maximum 50 pontot érnek a történelem érettségi pontszámítás esetében. Viszont ennek kiszámolása bonyolultabb, mint közép szinten, mert 3 esszét kell megírnod. Emelt szinten rövid esszé 20 pontot, a hosszú esszé 36 pontot, a korszakokon átívelő és az összehasonlító esszé pedig 44 pontot ér. Minden esszére adható maximális pontszámot el kell felezni, így jön ki a maximálisan szerezhető 50 pont.
Történelem érettségi pontszámítás: a szóbeli vizsga
Az írásbeli érettségivel még nem vagy kész, hátra van a szóbeli vizsga, ami 50 pontot ér a történelem érettségi pontszámításban. A szóbeli vizsgán egy tételt kell kihúznod a megadott tétel listáról, majd arról átadni a teljes tudásod. A feleleted kiértékelésénél a lexikális tudásod mellett a megadott források használata is fontos szempont. Bár a közép- és emelt szintű vizsgák felépítése egészen hasonló, az elvárások és az értékelés részletei természetesen eltérnek egymástól.
Szóbeli vizsga történelemből közép szinten
A vizsga felépítése
- Időtartam: 15 perced van a viszgára, amire kapsz 30 perc felkészülési időt.
- Tételsor: Egy tételt húzol ki az előre megadott tételsorból.
- Segédeszközök: Használhatod középiskolai történelmi atlaszt, de nem a sajátodat. A vizsgabizottság biztosítani fog neked egy példányt, amivel biztos, hogy nem tudsz puskázni.
- Források: Minden kihúzható tétel több forrást tartalmaz, ami lehet szöveg, kép, karikatúra, vagy térkép, amik segítséget nyújtanak a kidolgozásban.
A középszintű történelem érettségi pontszámítása a szóbeli vizsgára vonatkozóan
A középszintű szóbeli vizsgán maximálisan 50 pont érhető el az alábbi szempontok alapján:
- Feladatmegértés (4 pont): Pontozzák, hogy mennyire pontosan érted meg a tétel kérdését és mennyire térsz el a tárgytól.
- Tájékozódás térben és időben (6 pont): 6 pont jár azért, ha időben és térben tökéletesen el tudod helyezni a tétel eseményeit és nem
- Szaknyelv használata és a felelet felépítése (10 pont): 10 pontot ér a válaszod érthetősége, logikus szerkezete és az, hogy megfelelő történelmi szakkifejezéseket használsz.
- Mellékelt források használata (12 pont): 12 pontot kaphatsz azért, hogy helyesen értelmezed és az előadásodban használod a forrásokat.
- Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (18 pont): Végül pedig 18 pont jár azért, hogy helyesen bemutatod az események közötti összefüggéseket és az ok-okozati viszonyokat, illetve
Középszinten a szóbeli történelem érettségi pontszámítás során erre az 5 tényezőre figyelnek a vizsgabiztosok.
Szóbeli vizsga történelemből emelt szinten
A vizsga felépítése
- Időtartam: 20 perced van a válaszra, amire kapsz 30 perc felkészülési időt.
- Tételsor: Egy tételt húzol ki az előre megadott tételsorból, ami egy komplex történelmi problémát vizsgál.
- Segédeszközök: Használhatod középiskolai történelmi atlaszt, de nem a sajátodat. A vizsgabizottság biztosítani fog neked egy példányt, amivel biztos, hogy nem tudsz puskázni.
- Az emelt szintű tételek összetettebb történelmi eseményekre, eseménysorozatokra térnek ki, például különböző korszakokon átívelő jelenségekre. De az se ritka, hogy fel kell ismerned a magyar és az egyetemes történelem párhuzamait.
- Minden tételhez 3-6 forrást adnak (pl. szöveg, térkép, grafikon), amik ugyan mélyebb elemzést igényelnek, mint a középszintű vizsga esetében, de mankót biztosítanak neked a tétel kidolgozásához.
A szóbeli vizsga pontszámtása az emelt szintű történelem érettségin
Az emelt szintű szóbeli vizsgán szintén 50 pont érhető el, de az értékelés részletesebb:
- Feladatmegértés (4 pont): A vizsgabiztosok kiértékelik, hogy a feleleted mennyire fókuszál a tétel kérdésére, vagy épp mennyire tértél el attól.
- Tájékozódás térben és időben (6 pont): 6 pont jár azért, hogy pontosan el tudod helyezni az eseményeket térben és időben, és meg tudod állapítani az azok közti összefüggéseket.
- Szaknyelv használata és a felelet felépítése (10 pont): 10 pontot ér az, hogy logikusan érvelsz, illetve helyesen használod az elvárt fogalmakat.
- Mellékelt források használata (12 pont): 12 pont jár azért, hogy feldolgozod és értelmezed a mellékelt forrásokat, illetve azokkal alá tudod támasztani az eseményeket.
- Eseményeket alakító tényezők és kritikai gondolkodás (18 pont): Az események közötti ok-okozati viszonyok bemutatása, a jelenségek mélyebb elemzése és a történelmi példák integrálása.
Emelt szinten a szóbeli történelem érettségi pontszámítás során erre az 5 tényezőre figyelnek a vizsgabiztosok.
Összehasonlítás a közép- és emelt szintű történelem érettségi szóbeli vizsga között
| Szempont | Középszint | Emelt szint |
| Időtartam | 15 perc | 20 perc |
| Tételsor forrásai | 3-4 forrás | 3-6 forrás |
| Feladatok komplexitása | Egyszerűbb, egy korszakot érintő | Összetettebb, több korszakot átfogó |
| Pontozási szempontok | Egyszerűbb elemzések, kevesebb forráshasználat | Mélyebb elemzések, összetettebb forráselemzés |
| Maximális pontszám | 50 pont | 50 pont |
Hogyan kell kiszámolni az érettségi százalékokat?
A teljes vizsgád (írásbeli és szóbeli) kiértékelésekor következőképpen számítják az érettségi százalékokat:
- Összesített pontszám = az írásbeli és a szóbeli vizsgán megszerzett pontjaid összeadott értéke.
- Százalék = Az elért összes pontodat el kell osztani az érettségin összesen elérhető maximális pontsámmal, majd meg kell azt szorozni 100-al.
Középszinten így alakulnak az érettségi százalékok és a szerzett jegyed:
- 0–24%: elégtelen (1).
- 25–39%: elégséges (2).
- 40–59%: közepes (3).
- 60–79%: jó (4).
- 80–100%: jeles (5).
Emelt szinten így alakulnak az érettségi százalékok és a szerzett jegyed:
- 0–24%: elégtelen (1).
- 25–32%: elégséges (2).
- 33–46%: közepes (3).
- 47–59%: jó (4).
- 60–100%: jeles (5).
Fontos tudni, hogy a történelem érettségi pontszámítás hogy alakul, de ennél sokkal fontosabb, hogy felkészülten érkezz meg a nagy napra. A matekozást hagyd a matematika érettségire.
Az Oktatási Hivatal által kiadott PDF-et a részletes vizsgakövetelményekről és a történelem érettségi pontszámításról itt tudod megnézni.
