Magyar tudástár
A mondatelemzés során azt vizsgáljuk, hogyan épül fel egy mondat, és milyen kapcsolatban állnak egymással az egyes mondatrészek. Az elemzéshez fel kell ismerni az állítmányt, az alanyt, a tárgyat, valamint a különböző határozókat és jelzőket.
Ebben a cikkben végigvesszük a mondatelemzés logikus menetét, a mondatrészekhez tartozó legfontosabb kérdéseket és jelöléseket, valamint a központi magyar felvételin előforduló tipikus feladatokat.
A mondatelemzés lényege, hogy megállapítsuk, milyen mondatrészekből épül fel egy mondat, és ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Ehhez nem elég külön-külön felismerni a szavakat, azt is meg kell vizsgálni, milyen szerepet töltenek be az adott mondatban.
Vegyük például ezt a mondatot:
A fiú tegnap elolvasta az érdekes könyvet.
A mondat elemzésekor először az állítmányt érdemes megkeresni. Mit állítunk? Elolvasta. Ezután az állítmányhoz kérdéseket kapcsolva haladhatunk tovább. Ki olvasta el? A fiú. Mit olvasott el? A könyvet. Mikor olvasta el? Tegnap. Milyen könyvet? Érdekeset.
A mondat tehát nem egymástól független szavakból áll. A mondatrészek között kapcsolatok vannak, és éppen ezek felismerése a mondatelemzés egyik kulcsa.
A mondatelemzést általában az állítmány megkeresésével kezdjük. Az állítmány azt fejezi ki, amit az alanyról állítunk. Gyakran ige tölti be ezt a szerepet.
Például:
Anna fut.
Mit állítunk? Fut.
Ez a mondat állítmánya.
Ezután az állítmány segítségével keressük meg az alanyt. Az alany azt mutatja meg, kiről vagy miről állítunk valamit. Kérdése általában ki? vagy mi?
Ki fut? Anna.
Ebben a mondatban tehát az „Anna” az alany, a „fut” pedig az állítmány.
Nem minden mondatban szerepel azonban külön szóval az alany. A Megírtam a házi feladatot. mondatban például az igealakból tudjuk, hogy az alany „én”. Ezt rejtett alanynak nevezzük.
A tárgy azt fejezi ki, hogy a cselekvés kire vagy mire irányul. Legfontosabb kérdései a kit? és a mit?
Például:
Péter megeszi az almát.
Mit eszik meg Péter? Az almát.
Az „almát” tehát tárgy.
A tárgy felismerésében gyakran a -t tárgyrag is segítséget jelent. Ilyen például a könyvet, labdát, filmet vagy levelet szó. Nem érdemes azonban kizárólag a toldalék alapján dönteni. A biztos módszer mindig az, ha az állítmányhoz feltesszük a megfelelő kérdést.
A lány megírta a levelet.
Mit írt meg? A levelet.
Így egyértelműen megállapítható, hogy a „levelet” a mondat tárgya.
A határozók a cselekvés, történés vagy állapot különböző körülményeit fejezik ki. Megmutathatják például, hogy valami hol, mikor, hogyan, miért vagy milyen eszközzel történik.
A Holnap találkozunk az iskola előtt. mondatban a „holnap” időhatározó, mert arra válaszol, hogy mikor találkozunk. Az „iskola előtt” helyhatározó, mert azt mutatja meg, hol történik a találkozás.
A leggyakrabban előforduló határozók közé tartozik a helyhatározó, az időhatározó, a módhatározó, az állapothatározó, az eszközhatározó, az okhatározó és a célhatározó.
Például a Bence busszal ment az iskolába. mondatban a „busszal” arra válaszol, hogy mivel ment, ezért eszközhatározó. Az „iskolába” pedig arra, hogy hová ment, ezért helyhatározó.
A határozóknál különösen fontos a megfelelő kérdés feltevése, mert ugyanaz a toldalék különböző mondatokban eltérő mondatrészi szerepet is betölthet.
A jelző általában egy névszóhoz kapcsolódik, és annak valamely tulajdonságát, mennyiségét vagy birtokosát pontosítja.
Nézzük ezt a mondatot:
A piros autó gyorsan haladt.
Milyen autó? Piros.
A „piros” minőségjelző, mert az autó egyik tulajdonságát nevezi meg.
A Három tanuló jelentkezett. mondatban a „három” mennyiségjelző, hiszen azt mutatja meg, hány tanulóról van szó.
A birtokos jelző azt fejezi ki, hogy valami kihez vagy mihez tartozik. Például:
Péter könyve az asztalon van.
Kinek a könyve? Péteré.
A jelző felismerésénél fontos, hogy általában nem közvetlenül az állítmányhoz, hanem egy másik mondatrészhez kapcsolódik. Előfordulhat azonban olyan szerkezet is, amelyben a jelző az állítmányhoz kapcsolódik, bár ez jóval ritkább. A kapcsolatok pontos felismerése a mondatelemzés során az ágrajz elkészítésénél is lényeges lesz.
A mondatrészek felismerésében a megfelelő kérdések segítenek. Az alanyhoz a ki? mi?, a tárgyhoz a kit? mit?, míg a különböző határozókhoz például a hol? mikor? hogyan? miért? mivel? kérdések kapcsolódhatnak. A jelzőknél többek között a milyen? melyik? mennyi? hány? kinek a? minek a? kérdéseket használjuk.
A hagyományos mondatelemzés során a mondatrészeket különböző aláhúzásokkal is jelölhetjük. Az alanyt egyenes vonallal, az állítmányt kettős egyenes vonallal, a tárgyat szaggatott vonallal, a határozót hullámos vonallal, a jelzőt pedig pontozott vonallal szokás jelölni.
A jelölések megtanulása mellett azonban fontosabb megérteni, hogy az egyes mondatrészek milyen kapcsolatban állnak egymással. Ha ez világos, a megfelelő jelölés alkalmazása már jóval egyszerűbb.
A mondatelemzés nem feltétlenül ér véget azzal, hogy megtaláltuk az egyes mondatrészeket. Gyakran azt is meg kell mutatni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Erre szolgál a mondat szerkezetének ábrázolása, vagyis az ágrajz.
Vegyük újra a következő mondatot:
A szorgalmas fiú tegnap elolvasta a könyvet.
Az elemzés középpontjában az alany és az állítmány kapcsolata áll. A „fiú” az alany, az „elolvasta” az állítmány. Az állítmányhoz kapcsolódik a „könyvet” tárgy és a „tegnap” időhatározó. A „szorgalmas” viszont nem közvetlenül az állítmányhoz tartozik, hanem a „fiú” alanyhoz kapcsolódó minőségjelző.
Az ágrajz éppen ezeket az alá és fölérendeltségi kapcsolatokat teszi láthatóvá. Emiatt nem érdemes úgy nekikezdeni, hogy egyszerűen sorban meghatározzuk a mondat szavait. Először az alany és az állítmány kapcsolatát kell megtalálni, majd innen érdemes továbbépíteni a mondat szerkezetét.
A mondatelemzés feladatok többféleképpen megjelenhetnek a magyar felvételin. Előfordulhat, hogy egy mondat valamely szavának mondatrészi szerepét kell meghatározni, de az is, hogy a megadott szavakhoz kell megfelelő kérdéseket vagy mondatrészeket rendelni.
Összetettebb feladatban már nem feltétlenül mondják meg, melyik mondatrészt kell keresned. Ilyenkor neked kell felismerned a mondat szerkezetét, és abból kiindulva meghatározni egy-egy szó szerepét.
Például:
A kisfiú délután boldogan játszott a kertben.
Mit állítunk? Játszott. Ki játszott? A kisfiú. Mikor játszott? Délután. Hogyan játszott? Boldogan. Hol játszott? A kertben. Milyen fiú? Kisfiú.
Ha következetesen kérdésekkel haladsz az állítmánytól a többi mondatrész felé, egy hosszabb mondat szerkezete is sokkal könnyebben átláthatóvá válik.
A mondatelemzés egyik leggyakoribb hibája, amikor valaki a szó jelentéséből próbálja önmagában meghatározni annak mondatrészi szerepét. Ugyanaz a szó ugyanis különböző mondatokban más és más szerepet tölthet be, ezért mindig az adott mondaton belüli kapcsolatokat kell vizsgálni.
Szintén gyakori probléma a szófaj és a mondatrész összekeverése. A kettő nem ugyanaz. A főnév, melléknév vagy ige szófaj, míg az alany, állítmány, tárgy, határozó és jelző mondatrész. Egy főnév például lehet alany vagy tárgy is attól függően, hogyan szerepel a mondatban.
Hiba lehet az is, ha valaki rögtön a határozókat és jelzőket kezdi keresni. Biztosabb módszer először az állítmányt meghatározni, majd ennek segítségével megtalálni az alanyt és a többi hozzá kapcsolódó mondatrészt.
A mondatelemzés tipikusan olyan témakör, amelynél nem elég megtanulni, hogy melyik mondatrészhez milyen kérdés tartozik. Egy összetettebb mondatnál azt is fel kell ismerni, mely szavak kapcsolódnak közvetlenül az állítmányhoz, melyek egy másik mondatrészt bővítenek, és milyen kapcsolat van közöttük. Különösen könnyű elbizonytalanodni akkor, amikor mindezt egy hosszabb, összetettebb felvételi feladat részeként kell alkalmazni.
A Jójegy központi magyar felvételi előkészítő kurzusa abban segít, hogy ne csak bemagold a nyelvtani szabályokat, hanem átlásd a mondatok felépítését is. A videós tananyagok segítségével nemcsak a mondatelemzést, hanem a központi magyar felvételi legfontosabb témaköreit is átismételheted.
A megértés mellett a gyakorlás is fontos, ezért minden témakörhöz gyakorlófeladatokat találsz, amelyeket többször is újraindíthatsz. Így a mondatrészek felismerését és a mondatelemzés menetét addig gyakorolhatod, amíg egyre biztosabban megy.
A felvételi szimulációval pedig vizsgaszerű helyzetben is próbára teheted a tudásodat, és láthatod, mely témakörök mennek már magabiztosan, illetve hol érdemes még gyakorolnod.
Próbáld ki a Jójegy központi magyar felvételi előkészítőjét!
A mondatelemzés akkor válik igazán átláthatóvá, ha nem különálló szabályokat próbálsz megjegyezni, hanem mindig a mondat kapcsolataiból indulsz ki. Elsőként keresd meg az állítmányt, majd kérdések segítségével haladj tovább az alany, a tárgy, a határozók és végül a jelzők felé.
Ha közben arra is figyelsz, hogy melyik mondatrész melyik másik mondatrészhez kapcsolódik, az ágrajz elkészítése és az összetettebb feladatok megoldása is sokkal könnyebbé válik. A biztos tudáshoz pedig itt is a rendszeres gyakorlás vezet.
